Dálnoki Róbert

Hitler rémuralma 6,5 ​​millió zsidóember életébe került. A zsidó történelemnek ezt az időszakát általában holokausztnak (égő áldozatnak) nevezik. Egy másik szó erre a shoa (vész vagy nagy katasztrófa). A szisztematikus zsidóüldözés különbözött a korábbi évszázadok üldözéseitől. Korábban lehetséges volt, hogy a zsidók áttérjenek a keresztény hitre, és így megmeneküljenek. Ezeket a keresztény zsidókat új teremtményeknek tekintették, és így beilleszkedhettek a társadalomba. A náci fajelmélet értelmében azonban a zsidók már nem menekülhettek az üldöztetés sorsától a keresztség és a megtérés révén. A zsidó akkor is zsidó maradt, ha megkeresztelkedett. A zsidó keresztényeket gyakran megölték, csakúgy, mint azokat az embereket, akik csak negyedrészben voltak zsidók (pl. ha a dédnagymama zsidó volt).

A vallásos zsidó életének központja a zsinagóga. Miután a zsidó nép egykori szellemi központját, a Második Templomot lerombolták, drámai változás következett be. A zsinagóga és a Beit Midrash (vallási iskola)  töltötték be a Templom szerepét a zsidó nép életében. A zsinagógát «kis templomnak» (Mikdash me’at – מקדש מעט) nevezik, mert a Templom helyettesítője lett. A Jézus korabeli Izráel népének pluralizmusából (szadduceusok, farizeusok, esszénusok és messiáshívők) keletkezett a rabbinikus-farizeus zsidóság, amely minden más mozgalmat felváltott, elnyomott és üldözött. A papokat és a lévitákat a rabbik váltották fel, a Templomban bemutatott örökáldozatokat a zsidó ünnepeken imák, hagyományok és szokások helyettesítették, a zsidó életben pedig elfoglalta helyét az imakönyv.

Sok protestáns keresztény a jeruzsálemi, úgynevezett Sírkertet tekinti a hiteles sírnak, amely Arimátiai Józsefé volt, és amelyben elhelyezték Jézust (Mt 27,57). A legtöbbjük számára az ottani látogatás elengedhetetlen a Szentföldön való utazás során, de a Sírtemplom meglátogatását nem tartják olyan fontosnak. Ugyanakkor felmerül a kérdés: tulajdonképpen melyik hely a hiteles, melyik az eredeti?

Kedves Barátaim, mindig lenyűgöz Jézus emberré válása. Amint tehetem, szeretek elcsendesedni e csoda előtt, és minél többet gondolni rá. Csodálatra, imádatra és hálaadásra ösztönöz.

Ha arra gondolunk, hogy Jézus, mint Isten örökkévaló Fia, már a világ megalapítása előtt isteni dicsőséggel bírt (János 17,5), és kész volt emberré válni, akkor ebben az isteni nagyság igazi szeretetét látjuk. Ez egyszerűen összehasonlíthatatlan!

Kedves barátaim, néhány nappal húsvét után feleségemmel Németország legészakibb szigetére, Syltre utaztunk. Sok évvel ezelőtt ott teljesítettem a katonai szolgálatot, így a terület nem volt idegen számomra.

A nagy nyomorúság idején az Antikrisztus Istennek fogja nyilvánítani magát. Napjainkban máris látjuk azokat az eszkatologikus tendenciákat, amelyek az ember önistenítésének csúcspontjához vezetnek. Ma e tendenciák főleg a halálhoz és az éghajlathoz fűződő emberi magatartásformákban nyilvánulnak meg. A válasz, amit Isten a Jelenések könyvében ad, amennyire meglepő, annyira időszerű is.

Amikor a nagy nyomorúság kezdetéről beszélünk, nem szabad figyelmen kívül hagynunk a központi útmutatást, amit a Jelenések 4. és 5. fejezetében találunk a mennyei trónussal, a mennyei átadással és a mennyei végrehajtással kapcsolatban. – Értelmezés tekintettel korunkra és életünkre.

Annak a tannak kritikai vizsgálata, miszerint a Gyülekezet felváltotta Izraelt, és azoknak az igehelyeknek értelmezése, melyeket az úgynevezett szupercesszionizmus (vagy más néven behelyettesítő teológia) álláspontjának alátámasztására felsorol. 9. rész

Június 15-én a zsinagógákban felolvassák a Parashat Naso című heti részt. Ez a második részlet a 4Mózes-ből, és a leghosszabb részlet a Tórában 176 verssel, amely a 4,21-től a 7,89-ig terjedő fejezeteket fedi le. A szöveg kitér az emberek viszonyára a kijelentés sátrához és a Templomhoz: Lévi törzsének és Gerson fiainak szerepéről, valamint a názireusok magatartási szabályairól és törvényeiről szól (a názireusokként megemlítik Sámsont és Keresztelő Jánost).

Az Iráni Forradalmi Gárda fregattkapitánya szinte prófétai szavakkal jellemezte Irán és a Nyugat kapcsolatát. Sejjed Ali Khamenei ajatollah elképzelését adta tovább, amely szerint az iszlám felváltja a hanyatló, haldokló nyugati kultúrát, amikor ezt mondta:

«Miközben a nyugati civilizáció hanyatlóban van, az iszlám civilizáció emelkedik fel a szabadság, az igazságosság, az emberi méltóság, az értékek helyreállítása, a valódi függetlenség, az emberek tisztelete, a béke, a barátság, a nyugalom, a biztonság és a világ fejlődésének üzenetével.»

Mi történik tehát Iránban, és miért fontos az számunkra?

A 122. zsoltár felszólít, hogy imádkozzunk Jeruzsálem békéjéért. Amit ez a zsoltár számunkra ma jelent, és amit nem.

Amikor sok évvel ezelőtt családommal Izraelben jártunk, a gólyák éppen akkor tértek vissza a tél után Európába. Gólya rajokat láttunk a Golánon. Sok más vándormadár is nagy csapatokban kel át Izraelen, és ott tart pihenőt. Ugyanakkor az idelátogató emberek, nagyszámú keresztények rajáról sem szabad megfeledkeznünk, akik között olyanok is vannak, akik elveszítik lelki-szellemi józanságukat, és évente mintegy 100 turistát kell kezelni, mert hirtelen prófétának, vagy más bibliai alaknak képzelik magukat, mint például Dávid királynak vagy akár Jézusnak, a Messiásnak.

Annak a tannak kritikai vizsgálata, amely szerint a Gyülekezet helyettesítette Izraelt, és azoknak az igehelyeknek értelmezése, melyek az ún. szupercesszionizmus (behelyettesítő teológia) ezen álláspontját cáfolják. 1. rész